2010,12,08
Nem tudom igazából mivan ma velem... de... valahogy... mintha változnék... mintha megváltozott volna bennem valami... Lehet, hogy nem most változott meg... azaz hogy nem most alakult ki. Szóval lehet, hogy csak most kezdtem el érezni... vagy nem tudom. De ez jó :) Rájöttem amúgy arra is, hogy egyre több verset kell írnom. Mert felszabadultabb vagyok, ha írhatok... Szóval ma is neki ülök és elkezdek valamit : D
Amúgy ez a nap szokásosan szar volt. Ami a sulit illeti... Mivel Krisztina beteg ._. a jég még mindig pokollá változtatja a napjaimat... szóval igen. Ja és természetesen érzem, hogy megfázás terén állok, szóval hatalmas adagokban szedem a gyógyszereket. Valahogy nincs kedvem betegnek lenni. Ez viszont ééérdekes : D... Ésés most annyira nem is tudom.. boldog vagyok nagyon. Hihetetlenül tudok örülni mások boldogságának. De e két ember boldogságának mégjobban *-* Nagyon fontos különösen az Ő kettőjük boldogsága. És végre úgy látom, hogy egy kicsit rendbe jöttek *-*. Fellélegezhetek végre én is...
Lukács Izabella hiányzol :'o. Holvaagy? :'o Remélem nincsen semmi baj és rendben vagy ._.
Amúgy amúgy tök jó érzés, hogy vannak olyan emberkék, akik olvassák a blogomat és nem csak olvassák, hanem kérdezik is, hogy írtam- e... és basztatnak, hogy írjak. Ha ti nem lennétek nem írnék blogot naponta :')
Most pedig ByeBye mert versecskét kéne megint írogatni, és feltenni, és és utána meg aludni menni. :')
Szóval pillanatnyi Kisses.