Fake Angel - Fake Smile
World behind my wall..*
lehetséges, hogy ez az utolsó.
kétezer-tizenegy.március tizennyolc.
igen. írtam dátumot. ez egy bizonyos változó korszak. igen. ez a tökéletes kifejezés. boldogan változó korszak. boldog vagyok, hogy változhatok. változik az életem. változik minden. és hogy a változást lásd te is, új blog lesz kreálva perceken belül.hogy miért kell új blog? egyszerű. nincs kedvem kitörölni, át írni 70 bejegyzést. ehhez a bloghoz hű voltam. nagyon is hű. 70 bejegyzés. több korszakomat mutatja ez meg, mintha 30 fénykép albumot vennék elő. boldogan zárom ezt az időszakot. majd adok ám neki nevet is. az első bejegyzésbe és a dizájnolásba fogom bele élni magam a legjobban :D mivel ezek az 'első simítások' olyan jóóó dolgok :D amint látod boldog vagyok. és most tényleg boldog. attól függetlenül hogy összedől körülöttem minden és nem úgy sikerül semmi sem; boldog. pesszimistából 360 fokos fordulatot vettem és már a dolgok jó oldalát nézem. a rossznak is van jó oldal. csak hinni kell benne. új blogcímem persze be lesz linkelve azok számára, akik nem tudnák, hogy új van. szeretném ha azt is sok ember boldogan olvasgatná és beleélné magát pici kis soraimba. jól esik, hogy törődnek velem ezáltal, hogy olvasgatják :)
igen. írtam dátumot. ez egy bizonyos változó korszak. igen. ez a tökéletes kifejezés. boldogan változó korszak. boldog vagyok, hogy változhatok. változik az életem. változik minden. és hogy a változást lásd te is, új blog lesz kreálva perceken belül.hogy miért kell új blog? egyszerű. nincs kedvem kitörölni, át írni 70 bejegyzést. ehhez a bloghoz hű voltam. nagyon is hű. 70 bejegyzés. több korszakomat mutatja ez meg, mintha 30 fénykép albumot vennék elő. boldogan zárom ezt az időszakot. majd adok ám neki nevet is. az első bejegyzésbe és a dizájnolásba fogom bele élni magam a legjobban :D mivel ezek az 'első simítások' olyan jóóó dolgok :D amint látod boldog vagyok. és most tényleg boldog. attól függetlenül hogy összedől körülöttem minden és nem úgy sikerül semmi sem; boldog. pesszimistából 360 fokos fordulatot vettem és már a dolgok jó oldalát nézem. a rossznak is van jó oldal. csak hinni kell benne. új blogcímem persze be lesz linkelve azok számára, akik nem tudnák, hogy új van. szeretném ha azt is sok ember boldogan olvasgatná és beleélné magát pici kis soraimba. jól esik, hogy törődnek velem ezáltal, hogy olvasgatják :)
http://www.youtube.com/watch?v=R8WhAfZphQQ&feature=player_embedded
élek. a héten történt egy s más, amiről már nem is érdemes beszélni. még vagy ezerszer elfogom mondani, hogy mennyire köszönöm :) különösen 3 embernek :) ilyenkor látszik igazán, hogy kik az igaz barátok. nem számít, hogy nem beszéltünk napi szinten, mert sokszor abban csalódunk ilyenkor, akivel napi szinten megy a kommunikáció :)
[ semmi sem egészen tökéletes :) darabokban vagyok de ezt nem kérdezte senki. ]
[ semmi sem egészen tökéletes :) darabokban vagyok de ezt nem kérdezte senki. ]
1 hónap :) szeretlek!
Ne mondd, hogy nem fog sikerülni, ha meg sem próbálod. Mondd azután, ha már visszautasítottak!
és szerintem a cím el is mondd mindent. nem csalódtam. nem vagyok csalódott, hogy nem sikerült kapcsolatot létesítenem az első emberrel a földön, aki meginná a vizet ha lenne nála és én égnék.. de most komolyan. azért amit írt az elgondolkoztatott. nem is kicsit.. már vagy kb tízszer és most tizenegyedszer is elolvastam amit írt. "de nekem nem szimpatikus az, ahogyan..te élsz és cselekszel"... hogyan élek én vajon? ami neki nem tetszik... nem is azon van a hangsúly, hogy neki, hanem hogy nem tetszik. biztosan van még pár ember, aki osztja a véleményét. tudok rögtön kettőt is. tudtam már hetekkel ezelőtt, hogy nekik ez nem tetszik, de csak most gondolkoztam el igazán rajta... ". . . a h o g y a n é l s z . . . é s c s e l e k s z e l . . . "... ezen lehet, hogy változtatnom kéne? de úgy érzem, változtattam, és hogy most akartam megmutatni neki, hogy igen, változtattam. ennyire leíró volt az akkori viselkedésem? ennyire? félek. félek és nem is kicsit. ha három ember osztja ezt a véleményt, amiből kettő úgy, hogy nekik a jelen élet stílusom sem tetszik, ott már lehet baj van... nem is értem igazából, hogyan érti ezt. nem is tudja, hogyan élek. nem tudja a minden napjaim menetét... de neki mégsem tetszik az életem. és érdekes, hogy nekem sem tetszik, és az is, hogy nem tudom mi nem tetszik benne. talán az ahogyan reagálok dolgokra? talán az ahogyan beszélek emberekkel? igazából ha azt mondanám, hogy neki az alap jellemem sem volt kedvező szerintem nem mondanék igazat. először úgy beszéltünk, hogy csupa jót hallott rólam... hogy szeretnek az emberek... aztán... aztán én ezt elbasztam és megértem. legalábbis meg szeretném érteni... ezt sürgősen le kell fordítania valakinek az én szavaimra. mivel abban nagyon is igaza van, hogy a gondolkodás módunk teljesen más (ami nem igaz mert csak az más ahogyan megfogalmazzuk a dolgokat. szóval ezáltal ahogy megéljük a dolgokat. és bazdmeg igaza volt... ). remélem megértem, hogy mi nem tetszik az embereknek... ez eléggé felzaklatott most úgy érzem. nem is érzelmileg hanem szellemileg. *nagyot sóhajt* .
Összeszedett gondolatok.-legalábbis azthiszem.
Nem egy ember jelezte, hogy hanyagolom blogomat. Igen. Ez igaz. Sajnos... De most megpróbálok egy összeszedett gondolat sort ide pötyögtetni. Amúgy ez a hanyagolás igazából idő illetve kedve hiányában történhetett. Mostanában nincs olyan gond, hogy ihlet vagy gondolat hiány lenne, mivel mindig kattog az agyam :D...
Ma sikeresen csináltam új msn-t. Kellett ez már. Sok gyökér volt és nem működött a 'tiltás' gomb se rendesen, ezért sokszor az amúgy is pokoli pillanataimat még pokolibbá tette egy-két kedves ember... Sikeresen lepasszoltam már az embereknek, akik megérdemlik. Fb-re is kiírtam hátha valaki olyan akarna felvenni, akinek még a régi sem volt meg vagy ilyesmi. Hát mondjuk már egy ember meg is tette :) gondolkoztam a héten amúgy hogy írok levelet msn címért de mindig kiment a fejemből-.- xd Mostanában amúgy az emberi kapcsolataimon agyaltam nagyon sokat, meg persze a valóra vált álmomon... Aki ismer az tudhatja, hogy számomra az emberi kapcsolatok építése nagyon fontos. Kell legyenek minden napos, örök barátaim akikkel ha nem beszélek egy nap máris hiányoznak, de kellenek olyanok is, akikkel élmény minden beszélgetés is mert csupa új dolgot mondd, mivel vagy egy hete nem beszéltünk. Azokat az emberkéket is nagyon szeretem ám, akikkel egy héten vagy egy hónapban csak egyszer beszélek. Jelentenek nekem valamit... Sokak elég sokat. Sokszor nem is tudom miért nem minden napos barátok ők... és amúgy nekem olyan is kell, hogy minimum hetente begyűjtök egy új emberkét. Lehet, hogy csak egy ismerős, egy *akárki* lesz akivel egyszer beszéltem mondjuk 3 hete és csak a neve fel-le libeg a 'bejelentkezett-kijelentkezett' partnerek között, de kell, és igazából nem is értem, hogy miért... Lehet azért, mert pótolnom kell a körülöttem lévő embereket. Szeretem, ha sok ember tudja titkon, hogy mi zajlik velem így külsőleg (szóval amit a minden napos életemben mutatok. néha lehet fapofa de akkor is..) és mivel az utóbbi időben a baráti köröm rohamosan csökkent (részben miattam) ezért szeretnék új embereket megismerni, hogy ezt egy szinten tartsam. Nehéz ezt megfogalmazni...
Ugyebár csináltam új msn-t... Egyetlen egy embernél hezitáltam, hogy megírjam-e neki, vagy felvegyem... Úgy döntöttem, majd ő eldönti, hogy szeretne-e még keresni, hogy szeretne-e még kapcsolatot létesíteni velem... Nem lepődnék meg, ha nem, és akkor sem ha igen. Ha a 'nem' opciót választja, nem fogok szomorkodni miatta, hogy ennyi volt. Hiányozni fog. A részem volt. Akkor is mikor azt mondtam, hogy senki sem a részem. Több mint egy évet rúgna fel (azaz hogy azt már közösen megtettük)... De lehet úgy döntök, hogy újra kezdhetnénk ápolgatni a kapcsolatunkat. Szóval lezárni a mostanit. Befejezni, azt mondani, hogy egy időszak lezárult a barátságunkban, és egy teljesen újat kezdeni. Még nem tudom mi lesz. Ezt majd az idő és az érzelmek amiket majd a döntése vált ki fogja eldönteni.
Rájöttem amúgy, hogy az örök haragnak is egyszer véget kell érnie. Megfogok tenni mindent, hogy egykor elvesztett 'barátokat' (mert akkor annak neveztem őket) vissza szerezzek csak annyira, hogy beszélgessünk néha. Illetve hogy a "legnagyobb ellenségemmel" kibéküljek. Egyáltalán nem gondolom, hogy az ellenségem lenne. Régen úgy gondoltam. Gyerekes voltam nagyon is. Bocsánatot is fogok kérni tőle, mert tudom, hogy amiket mondtam neki, azt egyáltalán nem kellett volna mivel egy) nem volt jogom hozzá 2) túl sértő volt. Tisztában vagyok vele, hogy sokszor beletiportam a lelkébe és hogy nem volt véletlen. Azt akartam, hogy porig alázzam sokszor. Mindezt gyerekes fejjel... illetve... nem is volt annyira gyerekes. Csak az a bizonyos helyzet tett azzá. Az a hatalmas irigység... mert ez az volt. Remélem sikerül majd kifejtenem neki, hogy sajnálom, és hogy nem várom el, hogy puszi pajtások legyünk, de szeretném ha jóban lennénk (:.
Sokszor át futnak az agyamon elég hülye, és alaptalan gondolatok. Tudom, hogy hülyeség már abban a percben mikor az agyamban megszületik ez a kis gondolat... de még is agyalok rajta. Sokszor nem értem saját magamat sem... De aztán sikerül ezekről lebeszélnem saját magam illetve sikerül másoknak lebeszélniük ezekről... Hál' Istennek. Mi is lenne, ha minden ilyesmit el is hinnék és be is mesélném magamnak, és cselekednék? Úristenem kész káosz lenne az életem, ami amúgy is sokszor az... Jut eszembe... Mostanában megint sok ember elbaszza a saját maga kis mennyországát. Régebben, nagyon nagyon régen... írtam egy bejegyzést, ami arról szólt, hogy képes vagyok azt a várat pillanatok alatt lerombolni, amit másokkal megépítettünk saját magam számára. Az a bizonyos lelki vár. Az élet-vár... Rengetegen képesek elhinni azokat a pici gondolatokat, amiktől én szabadulok meg minden egyes percben. Rengetegen cselekednek, mert elhitték. Nem kéne. Örülniük kéne, mert van kenyér, amit ehetnek. Mert van víz, amit ihatnak. Mert van tető a fejük fölött. Mert vannak emberek, akik igen is szeretik őket. Mert van valaki, valahol aki akármit megtenne értük. Mert van egy társuk, aki szereti őket, és ők viszont szerethetik. Hálát kéne adniuk minden este a Mindenhatónak, hogy ezt megadta nekik, és nem pedig minden pici probléma miatt őt szidni!
Ma sikeresen csináltam új msn-t. Kellett ez már. Sok gyökér volt és nem működött a 'tiltás' gomb se rendesen, ezért sokszor az amúgy is pokoli pillanataimat még pokolibbá tette egy-két kedves ember... Sikeresen lepasszoltam már az embereknek, akik megérdemlik. Fb-re is kiírtam hátha valaki olyan akarna felvenni, akinek még a régi sem volt meg vagy ilyesmi. Hát mondjuk már egy ember meg is tette :) gondolkoztam a héten amúgy hogy írok levelet msn címért de mindig kiment a fejemből-.- xd Mostanában amúgy az emberi kapcsolataimon agyaltam nagyon sokat, meg persze a valóra vált álmomon... Aki ismer az tudhatja, hogy számomra az emberi kapcsolatok építése nagyon fontos. Kell legyenek minden napos, örök barátaim akikkel ha nem beszélek egy nap máris hiányoznak, de kellenek olyanok is, akikkel élmény minden beszélgetés is mert csupa új dolgot mondd, mivel vagy egy hete nem beszéltünk. Azokat az emberkéket is nagyon szeretem ám, akikkel egy héten vagy egy hónapban csak egyszer beszélek. Jelentenek nekem valamit... Sokak elég sokat. Sokszor nem is tudom miért nem minden napos barátok ők... és amúgy nekem olyan is kell, hogy minimum hetente begyűjtök egy új emberkét. Lehet, hogy csak egy ismerős, egy *akárki* lesz akivel egyszer beszéltem mondjuk 3 hete és csak a neve fel-le libeg a 'bejelentkezett-kijelentkezett' partnerek között, de kell, és igazából nem is értem, hogy miért... Lehet azért, mert pótolnom kell a körülöttem lévő embereket. Szeretem, ha sok ember tudja titkon, hogy mi zajlik velem így külsőleg (szóval amit a minden napos életemben mutatok. néha lehet fapofa de akkor is..) és mivel az utóbbi időben a baráti köröm rohamosan csökkent (részben miattam) ezért szeretnék új embereket megismerni, hogy ezt egy szinten tartsam. Nehéz ezt megfogalmazni...
Ugyebár csináltam új msn-t... Egyetlen egy embernél hezitáltam, hogy megírjam-e neki, vagy felvegyem... Úgy döntöttem, majd ő eldönti, hogy szeretne-e még keresni, hogy szeretne-e még kapcsolatot létesíteni velem... Nem lepődnék meg, ha nem, és akkor sem ha igen. Ha a 'nem' opciót választja, nem fogok szomorkodni miatta, hogy ennyi volt. Hiányozni fog. A részem volt. Akkor is mikor azt mondtam, hogy senki sem a részem. Több mint egy évet rúgna fel (azaz hogy azt már közösen megtettük)... De lehet úgy döntök, hogy újra kezdhetnénk ápolgatni a kapcsolatunkat. Szóval lezárni a mostanit. Befejezni, azt mondani, hogy egy időszak lezárult a barátságunkban, és egy teljesen újat kezdeni. Még nem tudom mi lesz. Ezt majd az idő és az érzelmek amiket majd a döntése vált ki fogja eldönteni.
Rájöttem amúgy, hogy az örök haragnak is egyszer véget kell érnie. Megfogok tenni mindent, hogy egykor elvesztett 'barátokat' (mert akkor annak neveztem őket) vissza szerezzek csak annyira, hogy beszélgessünk néha. Illetve hogy a "legnagyobb ellenségemmel" kibéküljek. Egyáltalán nem gondolom, hogy az ellenségem lenne. Régen úgy gondoltam. Gyerekes voltam nagyon is. Bocsánatot is fogok kérni tőle, mert tudom, hogy amiket mondtam neki, azt egyáltalán nem kellett volna mivel egy) nem volt jogom hozzá 2) túl sértő volt. Tisztában vagyok vele, hogy sokszor beletiportam a lelkébe és hogy nem volt véletlen. Azt akartam, hogy porig alázzam sokszor. Mindezt gyerekes fejjel... illetve... nem is volt annyira gyerekes. Csak az a bizonyos helyzet tett azzá. Az a hatalmas irigység... mert ez az volt. Remélem sikerül majd kifejtenem neki, hogy sajnálom, és hogy nem várom el, hogy puszi pajtások legyünk, de szeretném ha jóban lennénk (:.
Sokszor át futnak az agyamon elég hülye, és alaptalan gondolatok. Tudom, hogy hülyeség már abban a percben mikor az agyamban megszületik ez a kis gondolat... de még is agyalok rajta. Sokszor nem értem saját magamat sem... De aztán sikerül ezekről lebeszélnem saját magam illetve sikerül másoknak lebeszélniük ezekről... Hál' Istennek. Mi is lenne, ha minden ilyesmit el is hinnék és be is mesélném magamnak, és cselekednék? Úristenem kész káosz lenne az életem, ami amúgy is sokszor az... Jut eszembe... Mostanában megint sok ember elbaszza a saját maga kis mennyországát. Régebben, nagyon nagyon régen... írtam egy bejegyzést, ami arról szólt, hogy képes vagyok azt a várat pillanatok alatt lerombolni, amit másokkal megépítettünk saját magam számára. Az a bizonyos lelki vár. Az élet-vár... Rengetegen képesek elhinni azokat a pici gondolatokat, amiktől én szabadulok meg minden egyes percben. Rengetegen cselekednek, mert elhitték. Nem kéne. Örülniük kéne, mert van kenyér, amit ehetnek. Mert van víz, amit ihatnak. Mert van tető a fejük fölött. Mert vannak emberek, akik igen is szeretik őket. Mert van valaki, valahol aki akármit megtenne értük. Mert van egy társuk, aki szereti őket, és ők viszont szerethetik. Hálát kéne adniuk minden este a Mindenhatónak, hogy ezt megadta nekik, és nem pedig minden pici probléma miatt őt szidni!
oké.ezmiez? : ||
édös drága gyermekeim most sokk közepette irkálok, szóval lehet nem lesznek egybe függő mondatok....
ugyebár fb-n nagy divat lett publicálni hogy ki kivel van kapcsoban és mióta és minden. az utóbbi időben (lehet, hogy csak én vagyok ezekre rá kattanva nem tudom xd) hirtelen változnak ezek az állapotok. nekem pedig tüdőig hatnak. mert nem rég még azt lájkoltuk, hogy "x meg y-on egy párt alkot" most meg oda mennek a ":'(?:O" kommentek hogy " xy már nincs kapcsolatban, hanem egyedülálló"... lehet, hogy ez azért zaklat fel mostanában jobban, mint ahogy kellene, mert én is kapcsolatban vagyok és félek attól, hogy egyszer az életben is ennek vége lesz... vagy... igazából nem tudom mi okozza ezt a nagy érzékenységet ilyen téren... 12 hónapos kapcsolatok mennek csődbe... vagy akár 1-2 hónaposak... de azért az idő alatt valaki boldog volt :o és lehet, hogy most egy ember nem az :o vagyszóval értitek... nem tudok most fogalmazni komolyan mondom. a legjobban azért hat ez nekem tüdőre (mert mélyebbre hat mintha szívig hatna...) mert tudom, hogy mennyire szerette az egyik illető a másikat :o és nem kis ideig voltak együtt. 11 hónap az rengeteg idő. egyszerűen nem képes felfogni az agyam. szeretném látni, hogy ki van írva hogy mégsem mentek szét. sőt. AKAROM látni! nem szeretem ha az ismerőseim közül valaki nem illetve kevésbé boldog. vagy csak lássam azt, hogy így boldogabb. vagy akármi... remélem ezt nekem nem mostanában kell majd megélnem, amit most ő/ők... :/
Amúgy... ma 3 hét *-* nagyon szeretem. tényleg. és nagyon félek hogy valaha egyszer, akármikor is de elveszítem. mivel ugyebár semmi sem tart örökké. de én azt akarom, hogy minket a halál válasszon el!
ugyebár fb-n nagy divat lett publicálni hogy ki kivel van kapcsoban és mióta és minden. az utóbbi időben (lehet, hogy csak én vagyok ezekre rá kattanva nem tudom xd) hirtelen változnak ezek az állapotok. nekem pedig tüdőig hatnak. mert nem rég még azt lájkoltuk, hogy "x meg y-on egy párt alkot" most meg oda mennek a ":'(?:O" kommentek hogy " xy már nincs kapcsolatban, hanem egyedülálló"... lehet, hogy ez azért zaklat fel mostanában jobban, mint ahogy kellene, mert én is kapcsolatban vagyok és félek attól, hogy egyszer az életben is ennek vége lesz... vagy... igazából nem tudom mi okozza ezt a nagy érzékenységet ilyen téren... 12 hónapos kapcsolatok mennek csődbe... vagy akár 1-2 hónaposak... de azért az idő alatt valaki boldog volt :o és lehet, hogy most egy ember nem az :o vagyszóval értitek... nem tudok most fogalmazni komolyan mondom. a legjobban azért hat ez nekem tüdőre (mert mélyebbre hat mintha szívig hatna...) mert tudom, hogy mennyire szerette az egyik illető a másikat :o és nem kis ideig voltak együtt. 11 hónap az rengeteg idő. egyszerűen nem képes felfogni az agyam. szeretném látni, hogy ki van írva hogy mégsem mentek szét. sőt. AKAROM látni! nem szeretem ha az ismerőseim közül valaki nem illetve kevésbé boldog. vagy csak lássam azt, hogy így boldogabb. vagy akármi... remélem ezt nekem nem mostanában kell majd megélnem, amit most ő/ők... :/
Amúgy... ma 3 hét *-* nagyon szeretem. tényleg. és nagyon félek hogy valaha egyszer, akármikor is de elveszítem. mivel ugyebár semmi sem tart örökké. de én azt akarom, hogy minket a halál válasszon el!
Gone forever.
* A zenéknek már nincs értelmük. Elmúlt az a bizonyos 'fíling'. Már nem érezlek bennük. Már nem érezlek magamban. Az az ici-pici lyuk, ami számodra volt fent tartva be lett tömve újság papírral. Jelentéktelen papírdarabokkal. Ennyit érsz. Sőt... már ennyit sem!*
most megint úgy érzem, hogy nincs már helye bennem. egyszerűen nincs már hely számára az életemben. nincs semmi, ami hozzá kötözne. a köteleket elvágtuk. elvágtad! örökre.:)
U.I.: holnap 3 hééét *_____* ahwnagyonszeretlekDomokosBalááázs :$$$ <3
U.I.: holnap 3 hééét *_____* ahwnagyonszeretlekDomokosBalááázs :$$$ <3
Nőnap
lefogok szokni hogy dátumot írok szerintem... vagy majd a végére betolom...
Nő nap van/volt ma. Azon kívül hogy pár kedves-aranyos fiúka felköszöntött nem történt semmi másképp... Tökre meglepődtem mikor kaptam üziket meg ilyesmi :') még egyszer nagyon köszönöm feldobtátok a napom :') <3
Nő nap van/volt ma. Azon kívül hogy pár kedves-aranyos fiúka felköszöntött nem történt semmi másképp... Tökre meglepődtem mikor kaptam üziket meg ilyesmi :') még egyszer nagyon köszönöm feldobtátok a napom :') <3
♥♥♥Balázs szeretlek *__*♥♥♥
2011,03,07
címet nem tudtam írni, így hát oda került a dátum.
Sokszor, sok mindenki túl sokat megtenne érted, de te csak azt szeretnéd, ha melletted maradnának örökre.*
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)