2010,12,06
Ez a nap az olyanok közé sorolható, amikor folyamatosan és megállás nèlkül kérdezgetem; mijöhet még?...
Ma hatalmas áttörés történt. Nyílt vagyok. Nagyon is. De a múltamról csak nagyon ritka esetben beszélek. Akkor is csak olyan embereknek, akikben megbízok. Szóval ilyen jötment emberkéknek abszolut nem. Rengeteg olyan ember van aki a múltamról semmit sem tud, mégis közel áll hozzám. Kb 3 ember van aki tud dolgokat. Eddig 2 volt. Ma született még egy. Nekem nem olyan könnyû beszélnem errôl. És nem azért mert anyámék balhéztak sokat. Hanem mert csak. Aki tudja, tudja. Aki nem az nem... Remélem tanult belôle. Nem várom el, hogy felnézzenek ràm ez miatt. De mégis megteszik. Azért meséltem ma el, mert akartam, hogy tudja, milyen az másoknak, hogy végig kell nézniük amit csinál. Hogy megértse, azoknak okoz fàjdalmat azzal, hogy magának akar, akiket szeret.
Ez a mai 'mijön még' izé este kapott el. Úgy kezdôdött, hogy sikeresen észre vettem, hogy valaki törölte magát egy képrôl, amin meg volt jelölve. Szerintem ott volt a helyed. És van is. Nem tudom miért törölted. Talán a hétvége miatt? De nem. Nem akarom tudni. Inkább nem...
Aztán rájöttem, hogy kurva sokat érhetek. Leszar mindenki. Ráírok valakire vagy nem ír vissza, vagy le is tilt. Elgondolkoztam, hogy vajon mi bajuk lehet.. Nem jövök rá.. Szóval ha valaki tudná, jelezze már. Köszi.
Aztán rájöttem, hogy eltelt megint egy hét. Egy újabb hét. Egy újabb hét, hogy képtelen vagy velem kommunikálni... Miért? Mert ezt tényleg nem tudom. De holnap megkérdezem. Kíváncsi vagyok, hogy vissza írsz- e egyátalán, és hogy elmondod- e, hogy mi a fasz bajod van velem, vagy csak "nagyon elfoglalt vagy"... Igen is a tudtodra fogom adni, hogy ez nekem mennyire jól esik ;') és ha kell azt is, hogy nyugodtan lemonddhatsz rólam ;d...
Félek a holnaptól. A járdákat nem takarítják... Foggalmam nincs, hogyan fogok eljutni a suliig. Szerintem buszozni fogunk.... És most bye van... Össze kell szenem magam, aztán aludni. Kisses.