Előszöris... Szépjóreggelt. Ilyen korán az elmúlt egyhónapban csak akkor láthattak, mikor nem aludtam éjjel és kimerészkedtem a szobámból. Igen igen... megint rászoktam, hogy nem alszom éjjel. És mostmár arra is, hogy hét közben is nagyon nehezen és nagyon későn (azaz... én úgy fogalmaznék nagyon korán... ) alszom el. Ennyit az alvásról.
Az elmúlt- mondjuk úgy- egy hétben a körülöttem lévő emberek olyan szinten megváltoztak, hogy ez számomra követhetetlen. Talán könnyebben tudnám követni, ha ez a változás pozitív lenne, de mivel ez a változás erősen negatív és mindenki, akiért az életemet is feláldoztam volna szint alá csökkent. Annyira szánalmas lett mindenki. Értem ezt azon, hogy kamu balhékat csinál, megsértődik azon amin régen nevettünk, flegma köcsög lett ect.. Nem sorolnám a többit, mert lehet sok ember felismerné magát, azt meg ugye bár nem szeretném, mert akkor megint kezdődik a kamu balhé amitől konkrétan agyfaszt kapok. Most már teljes mértékben átálltam arra az elméletre, hogy 'Utálom az emberi fajt, akit meg még szeretek az már állat!'. Szóval ez annyit tesz, hogy az emberi fajt kifejezetten gyűlölöm, és akit még szeretek, illetve normális, azt az állatok közé sorolom, mert különbek az embereknél. Na ilyen "állatka" durván 4 ember van. Nézzél nagyot mert felsorolom őket. Petra, Norbi, Alexa és anyám. Ezen kívül mindenki egy szánalmas köcsög aki így a környezetembe tartozik. (Kinek nem inge ne vegye magára. Szóval ha nem vagy a közvetlen "környezetem" szóval akivel napi szinten beszéltem és nagyon jóba voltunk akkor ez természetesen rád nem vonatkozik.)
És igen. Annyira fáj... fáj, hogy mindenki ki van fordulva magából. Mert ennek nem így kéne lennie. Két hete még azt szajkóztam, hogy végre megvan mindenem, hogy nem kívánok többet, hogy az életem megint tökéletes. Tökéletes, mert magam mellett tudhattam azokat az embereket, akik (úgygondoltam) szeretnek és én is szeretem őket. Azon az emberek akik SZÁMÍTANAK. Erre eltelik egy hét, és mindenkit olyan szépen veszítek el, amilyen szépen én állítottam, hogy tökéletesen rendben vagyok végre. Ezek emberek elvesztését viszont a legtöbb esetben egyetlen egy dolog okozza; új/régi barátok. Ugyebár az új barátok jó esetben jó felé változtatják rossz esetben rossz felé az embert. És még mielőtt felháborodva megrohamoznátok, közlöm, hogy nem az a bajom, hogy le vagyok cserélve, mivel ezt túlélem. Az sem, hogy félre vagyok rakva. A problémám az, hogy megváltoztatok. Már nem a régiek vagytok. Nem azok, akiket én szerettem.
Van még egy dolog amit gyorsan így korán reggel megemlítenék. Az emberek egymás közötti kommunikációja. Tudja ezt mindenki, hogy rohadt mocskos pofám van, és én is bántok meg embereket, én is vagyok geci. De ahogy egyesek egymással kommunikálnak, az hihetetlen. Egyetlen hozzászólásból akkora ribancozás meg kurvaanyázás lesz, hogy az hihetetlen. Szerintem így fog kitörni a harmadik világ háború.
Oké. Ez volt az a rész, amikor azt tapasztaltam, hogy nem tudtok egymással normálisan beszélni. Na és itt a másik. Amitől már komolyan mondom agyfaszt kapok. Ezt az egy dolgot nem tudom elviselni. Ezt a... a... nem is tudom minek nevezitek ti az ilyen beszédet (mert már beszélgetés során is hallottam, nem csak msn-en). Felsorolok néhányat, rögtön leesik mire gondolok.
Nyáááh.
Deh.
Nyaaahh.
És nem. Nem a sok h-ról beszélek. Jó az a 'deh' az kivétel mert ott pont az a lényeg, hogy nem tud magyarul és h-zik - . - Eleve ez a 'cukcsi' pózer duma. Heroltom van ettől. Nem tudtok magyarul drágáim vagy mi a geci ez?:D Van rengeteg olyan ember, aki tényleg, mondhatni, hogy normális. De azzal, hogy így írogat teszem azt blogot, vagy msn-en vagy így beszél, elrontja ezt a képet. Most is elkezdtem olvasgatni egy blogot. És inkább abba hagytam, mert nem az baszott fel, ami a lényeg, hanem ahogy tálalva volt. Le kéne szoknotok az ilyenről, mert ez szerintem nem csak engem basz fel.
Lehet hogy ma még egy bejegyzés beesik suli után. Csók.